Tervezési szakaszban az új M81-es gyorsforgalmi út

Tervezési szakaszban az új M81-es gyorsforgalmi út

2022 második negyedévére elkészül a Fejér és Komárom-Esztergom megyéket érintő M81-es gyorsforgalmi út tervezése – közölte dr. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár.

Az út az új komáromi Duna hídtól az M1 és M7 érintésével teremt majd négysávos kapcsolatot a szintén előkészületben lévő M8 autóútig  – mondta el az államtitkár a augusztus 27-én a dr. Cser-Palkovics András polgármesterrel, Vargha Tamás államtitkárral, Czunyiné dr. Bertalan Judit és Törő Gábor országgyűlési képviselőkkel közösen tartott székesfehérvári sajtótájékoztatóján. A rendezvényen olyan további fontos fejlesztések is szóba kerültek, mint a projekt részeként megvalósuló, új székesfehérvári M7-es csomópont, vagy a jelenleg meglévő Auchan-körforgalom „turbósítása”.

A kormány folyamatos korszerűsítésekkel, bővítésekkel közelíti a közlekedési hálózatok minőségét a társadalmi elvárásokhoz, a gazdasági szereplők igényeihez, valamint kapcsolja be a hazai közutakat a nemzetközi hálózatba, ezzel is európai színvonalú hozzáférést biztosítva a közlekedőknek az ország minden részében. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium alapvető szándéka a közlekedésfejlesztési beruházásokkal, hogy segítsen megalapozni az érintett térségek, települések gazdasági fejlődését, és érdemben javítsa a helyi életminőséget. A közúti közlekedésfejlesztési terveket a 2016-ban elindított, jelenleg összesen 3200 milliárd forintos keretösszegű Útprogram összegzi – e hatalmas forrás nagyobbik felét, mintegy 55 százalékát saját forrásból, a költségvetés terhére fedezve.

A sajtótájékoztatón dr. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta: az Innovációs és Technológiai Minisztérium kiemelt közlekedéspolitikai törekvése, hogy a ma még csak kétsávos főutakon elérhető megyei jogú városok elérhetőségét négysávos utakkal kösse be a gyorsforgalmi hálózatba. A négy éve elindított Útprogram előtt 14 megyei jogú város volt elérhető négysávos úton, míg 2020 nyarára Eger, Salgótarján, Szombathely és Veszprém bekötésével már 18-ra növelték ezt a számot. „Minden józan számítás szerint 2025-ben elmondhatjuk majd, hogy Magyarország 23 megyei jogú városa kivétel nélkül elérhetővé vált négysávos úton. Az Útprogram első évtizedében így kilenc vidéki nagyváros, kilenc megyeszékhely több mint 530 ezer lakójának közlekedési helyzete javul ugrásszerűen.”

Az államtitkár kiemelte, hogy a kiegészítő gyorsforgalmi hálózat kiépítése is folyamatban van, úgy mint a Fejér és Komárom-Esztergom megyéket érintő M81-es gyorsforgalmi út is, amely az új komáromi Duna hídtól az M1 és M7 érintésével teremt majd négysávos kapcsolatot a szintén előkészületben lévő M8 autóútig. „A tervezett út a meglévő főúti összeköttetés felhasználásával, bővítésével köthet össze három gyorsforgalmi utat. A tervezési szerződéseket a tanulmányterv és környezeti hatásvizsgálati dokumentáció elkészítésére a Komárom–Székesfehérvár és a Székesfehérvár–Sárbogárd szakaszra is aláírták idén májusban. A tervezési feladat közel 120 km hosszúságú útszakasz négysávosítását, az érintett települések elkerülését és egy új M7 autópálya csomópont létesítését tartalmazza. Ez az 1,1 milliárd forint költségű előkészítés várhatóan 2022 első felében érhet el a jogerős környezetvédelmi engedély megszerzéséig.”

Az új összeköttetés a Monostori hídtól indulva az M1 érintésével a 13-as és 81-es főutak négysávosításával vezetne az M7-ig, amelyen egy új autópálya-csomópont létesülne – ez nagyban mentesítené az „Auchan-körforgalom” zsúfoltságát. A folytatásban a 63-as főút bővítése a terv Sárbogárdig, a tanulmánytervek vizsgálják az új, önálló nyomvonalon történő építkezés lehetőségét is. Ha marad a főúti négysávosítás, a települések elkerülése akkor is mindenhol megvalósul. A sárbogárdi végpont az M8 gyorsforgalmi út előkészületben lévő, a Balaton mellől Dunaújvároson és Kecskeméten át a Dél-Alföldig vezető szakaszánál található. Az összesen 100 kilométernyi fejlesztés a dunaújvárosi Pentele hídon át, a fővárost elkerülve köti majd össze a nyugati és keleti országrészeket. A projektre a tavaly nyáron megkötött tervezői szerződések alapján jelenleg a megvalósíthatósági tanulmányok és tanulmánytervek készülnek.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester azt mondta, hogy a szóban forgó fejlesztéssel kapcsolatban soha nem születtek olyan súlyú kormányzati döntések, mint jelenleg. „Sokan és sokszor beszéltek már erről a fejlesztésről az elmúlt évtizedekben, de ezeket a beszédeket tettek nem követték. Most viszont érdemi tettekről tudunk beszámolni, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a jövőben ezen az új M81-esen lehessen majd biztonságosan közlekedni. Ezen a ponton kell megköszönnöm államtitkár úrnak és a minisztériumnak, hogy kiemelt figyelemmel tekintenek a fejlesztésre, és hogy a tervezésbe belekerülhetnek azok a koncepcionális elemek is, amik az egyes érintett településeknek is fontosak, úgy mint egy új székesfehérvári M7-es lehajtó.”

Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő elmondta, hogy Fejér megye és Komárom-Eszetergom megye gazdasági térsége, amely Európai Uniós szempontból egy gazdaságfejlesztési övezet, az elmúlt években olyan mértékben erősítették meg a térség gazdaságát, hogy az ezt kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése elodázhatatlan. „A Komárom-Mór-Székesfehérvár tengelyen élők mindennapjait gyakorlatilag élhetetlenné teszi a tranzitforgalom. A projekt célja tehát, a gazdaság és infrastruktúra fejlesztése mellett, a vidéki élet mindennapi nyugalmának megőrzése is.” A képviselő kiemelte, hogy az M81-es gyorsforgalmi út első pilléreként hamarosan átadják majd a már elkészült Monostori hidat.

Az eseményen részt vettek Vargha Tamás és Törő Gábor országgyűlési képviselők, akik a fehérváriak és Fejér megyeiek nevében köszönetüket fejezték ki a fejlesztés kapcsán, hiszen a Győr-Komárom-Székesfehérvár-Dunaújváros-Kecskemét ipari tengely létrehozása nemcsak a lakosság, hanem a térségek versenyképessége szempontjából is nagy előrelépést jelent. Megerősítették, hogy az új M7-es csomóponttal nagyban mentesülhet az „Auchan-körforgalom” a tranzit- és teherforgalom alól, illetve a megyeszékhely biztonságosabban válik majd megközelíthetővé Mór irányából is. Kiemelték, hogy bizakodva tekintenek 2022 elé, amikor már elmondható lesz, hogy a háttérben zajló engedélyezési folyamat lezárulta után megkezdődhet a látványos építési munka is.

A tájékoztatón dr. Mosóczi László államtitkár kitért arra is, hogy Magyarországon megvizsgálták a közlekedési csomópontokat, és rangsorolták őket közlekedésbiztonsági szempontból. Ezen a listán sajnos első helyen áll a székesfehérvári „Auchan-körforgalom” csomópontja: „Amíg meg nem épül az M81-es új csomópontja, addig is erre a problémára megoldást kell találnunk. A Kormány felkérte a tervezőket, hogy különböző megoldási lehetőségek tervét készítsék el, amelyek alapján a lehető legrövidebb időn belül szeretnénk cselekedni.” Az államtitkár elmondta, hogy más városban már megoldotta a hasonló jellegű problémát a kétsávos, jelzőőrös, turbósított körforgalom – ebben gondolkodnak Székesfehérvár esetében is.

Kép és szöveg: ÖKK