Időutazást tettünk… vagyis jó lett volna. Róth Erik kalauzolt el minket az 1920-as évek környékére, öltözködési stílusa által.
SzGy: Mielőtt megismerted ezt a korszakot, milyen stílusokban próbáltad ki magad?
RE: Előtte fokozatosan megjártam egy identitáslépcsőt. Első lépés a Steampunk, majd a viktoriánus goth, és a hazai rockabilly. Utóbbi inkább zenei stílus, mögötte viszont van egy autós társaság, akikkel jóban vagyok. Velük szoktam nyaralni, szórakozni és rendezvényekre járni, mert itthon kevés a konkrét 1920-30-as program.
SzGy: Akkor ez el is árulja melyik a kedvenc éved.
RE: Igen az 1920, 30, 40-es évek. Igazi életérzés ez. Elönti valami az agyad és onnantól kezdve csak ebben az időszakban gondolkozol.
SzGy: Mikor találtad meg a mostani stílusod?
RE: 2012 környékén ismertem meg a Dandy illetve Vintage stílust. A dandyzmus a 19. századi Angliából indul ki, és elég nagy kulturális háttere van. A vintage pedig alapvetően egy borászati kifejezés – az öreg borokra szokták használni – de a divat is átvette. Az 1900-69-es évekbeli divat tartozik ide. Hétköznapi hagyományőrzőnek tekintik magukat: nem újraélni, hanem megőrizni akarják a stílust.
SzGy: Honnan inspirálódsz?
RE: Nem tervem senkit sem utánozni, szeretnék egyedi maradni. De az embernek kellenek a példaképek, és nekem az instagram segített inspirációt gyűjteni. Itt találtam rá a kedvenc japán dandymre (Yoshio Suyama), aki eleinte csak stílusával, aztán szakmailag is hatott rám, így kezdtem borbélynak tanulni. Az ő öltözködése hat rám a legjobban, idővel én is szeretnék egyre több hasonló szabású öltönyt a ruhatáramba. Eddig egy darabot varrattam, mégpedig a múlt évben.
SzGy: Említetted, hogy borbélynak tanulsz. Milyen módon tudnád összekapcsolni a stílusoddal?
RE: Vendéglátást tanultam és ezt a kettőt össze szeretném gyúrni, így amíg a vendégek várakoznak, ihatnának mondjuk egy kávét. Kávé. Erről eszembe jutott a budapesti törzshelyem a Csészényi kávézó. Tíz éve járok ebbe a két világháború közötti stílusú helyre. Arisztokraták fehér forrócsokija mellett újságot olvasni igazán felemelő érzés. Célom egyébként még az, hogy dolgozhassak filmek hátterében, mint kiemelt statiszta, az eredeti kiegészítőim és ruhadarabjaim segítségével.
SzGy: És a bolhapiac ötlete honnan jött?
RE: Kiskorom óta szeretem a régi tárgyakat. Nagyszüleimnél sok játék megmaradt, amivel a szüleim játszottak. Imádtam kutatni régi kincsek után a nagyijaim szekrényében, a nagypapáim sufnijába, és néha még a padláson is. Ezek után 13 évesen voltam talán először bolhapiacon. Azonnal beszippantott a varázsa. Sokáig jártam vasárnaponta vásárolni majd idővel én is árultam. Rajöttem, az általam tartott vásárok sokkal hangulatosabbak számomra.
SzGy: Honnan vannak a kincseid?
RE: Minden a saját tulajdonom. Van nagyszüleim hagyatékából, van amit magamnak vettem anno, de már nem használom. Sok mindent kaptam, hogy „Nálad jobb helyen lesz, mert mi csak kidobnánk". S így már alig férek el a saját gyűjtői körömmel, ami ugye a 20-30-as évek férfi tárgykultúrája/ divatkiegészítői. Mandzsetta gombok nyakkendő csipeszek és tűk, eredeti nyakkendők, főképp Amerikából, de vannak magyar darabok is. Kalapok, esernyők, sétabotok. Van egy kisebb napszemüveg gyűjtemény is. A 8 darabot számláló antik üveg flaska gyűjteménre vagyok a legbüszkébb, illetve a bőrutazótáskáimra.